RÉGIÓ REGIA — SZERKESZTŐSÉGI RENDSZER TERVE Szia Teca! Átnéztem a tervet, és a háromoszlopos működés megoldható. A lapszám lenne az alap: hozzá tartoznak a rovatok és a cikkek, a cikkekhez pedig a képek. A rovatok bővíthetők lennének, és lapszámonként külön állíthatnátok a sorrendet, valamint a Cikkajánlóba kerülő anyagokat. A bemutatóban a valódi címlapok között lehet váltani, a rovatok szűrnek, a cikkek középen nyílnak meg, a galéria léptethető és nagyítható. Régebbi lapszámokhoz most nem rendeltünk kitalált cikkeket: azok tartalmát majd importálni vagy szerkeszteni kell. A teljes cikkek helyén jelölt mintaszöveg mutatja a tördelést. A képekről szerintem jó irány az eredetit megőrizni. Minden fotó egyszer kerülne a médiatárba; a cikk, a galéria és a szövegközi kép ugyanarra a médiaazonosítóra hivatkozna. Az eredeti fájlt nem vágnánk meg és nem írnánk felül. A feltöltés után egymás mellett látnátok a rovatkártya, a cikkajánló és a cikk főképének előnézetét. Mindegyiknél külön lehetne mozgatni és nagyítani a képet. Az adatbázis a kivágás arányait és a fókuszpontját tárolná, normalizált koordinátákkal, így nem egy adott képernyőmérethez kötődnénk. Nem generálnám újra minden látogatónak a képeket. A rendszer az eredetiből és az elmentett kivágási beállításból elkészítené a szükséges méreteket, majd gyorsítótárazná őket. Ezt például Sharp/libvips képfeldolgozóval lehet megoldani. A fájlnév vagy cache-kulcs tartalmazná az eredeti verzióját, a kivágást, a kimeneti méretet és a formátumot. Új arculatnál az eredetikből új változatokat lehet előállítani, szükség esetén szerkesztői ellenőrzéssel. Az egyedileg megvágott feltöltés sem töri el ezt: az adott szerephez opcionális felülírásként tárolnánk. Például csak a rovatkártya kapna saját képet, miközben a galéria és a főkép az eredetit használná. A felületen jeleznénk a felülírást, és egy kattintással vissza lehetne állni az automatikus változatra. Új képarányra a kézzel feltöltött kivágás nem mindig használható jól, ezért ezeket arculatváltáskor ellenőrizni kell. A cikkszerkesztőben blokkos felépítést javaslok: bekezdés, alcím, kép, idézet, galéria. A képet a médiatárból lehetne pontosan két szövegblokk közé beszúrni, képaláírással, fotóssal, alternatív szöveggel és szélességválasztással. Hasábos megjelenés mellett is a szerkesztő által meghatározott olvasási sorrendet tartanánk; mobilon egy hasábba rendeződne. A teljes szélességű képek külön blokkot kapnának. A frontend jelenleg HTML/CSS/JavaScript bemutató. Az éles rendszerhez egyedi WordPress-sablon és célzott szerkesztőségi bővítmény is megfelelő lehet: külön Lapszám és Cikk tartalomtípus, rovatok, szerzők, címkék, cikk–lapszám kapcsolatok, jogosultságok és jóváhagyási folyamat. A végleges CMS-választás előtt a régi adatbázis exportját és a napi szerkesztési munkát még fel kell mérni. Az egyedi képkivágó felület fejlesztést igényel; az AI segíthet az elkészítésében, de nem helyettesíti a tesztelést és a szerkesztői döntést. A kereső lapszámra, rovatra, dátumra, településre és címkére szűrne. Minden cikk saját, megosztható URL-t kapna, szerveroldalon olvasható teljes szöveggel, címmel, szerzővel, dátummal, canonical címmel és Article strukturált adatokkal. Ez jó alap a keresőknek és az AI-alapú feldolgozásnak is, de megjelenést vagy helyezést nem lehet garantálni. A bemutató oldal szándékosan nincs indexelésre engedélyezve. A bevezetést három részre bontanám: tartalommodell és importfelmérés; szerkesztő és médiakezelés; kereső, jogosultságok és publikálás. Ezután a saját anyagaitokkal együtt próbálnánk ki, hogy a kivágások és a tördelés tényleg úgy működnek-e, ahogy szeretnétek. Üdv, Will